A Travellerspoint blog

Még mindig Gdansk, Solidarnosc kiállítás

Nos. A Solidarnosc kiállítás nehéz perceket okozott nekem még itthon, amikor tudomásul vettem, hogy azt pár nappal az érkezésem (és 14 év szolgálat) után bezárják, új helyre költözik, ami 30-án nyit, távozásom után pár nappal. Hát ennyire geci időzítés a világon nincs, ez még a a lehetetlen időjárást is felülmúlja és nagyon igazságtalan. Gondoltam. De akkor már mindegy volt, nem lehetett ugye áttenni.

Szerencsére az derült ki, hogy Gdanskban nagyon sok minden a Solidarnoscról szól, és habár a világháború is nagyon része a történetének, csakúgy mint Varsóénak, de a városnak egy percre sem lehet S. kiállítás nélkül maradnia.

Csakugyan volt is egy szép kiállítás a Hajógyár látogatóknak megnyitott részében. Ingyenes volt, a kiállításkatalógus pedig 1 zloty. Megvettem :)
Ugyanitt volt még a bejáratnál egy eredeti állapotban megőrzött épület, ami most Souvenir bolt. Erről azt kell tudni, hogy egy öreg néni benne az eladó, aki hátul alszik vagy szöszmötöl, tehát furfangosan és hangosan meg kell kocogtatni elöl az üvegablakot, meg kiabálni, hogy Galó, galó, és akkor pár perc múlva előjön. Nagyon kedves, de nem a gyorséttermek protokollján edződött, hanem őszintén szólva én még ennyire lassan kiszolgálni nem láttam senkit soha életemben. A kiállítási térben is van shop. Hát az a helyzet, hogy szokásaimmal ellentétben itt (meg ott) azért én is összevásároltam minden szart, borítékot S. pecséttel, tollakat, öngyújtót, mert gondoltam a barátaimra (és a reptéri szabályokra is). Még utolsó nap is visszamentem a Hajógyárba, és akkor aztán igazán odatettem magam, mert vettem magamnak egy 25 zlotys vászonszatyrot, amin a gdanski daruk vannak.

Itt kell megjegyeznem azt az anomáliát, amit észleltem, hogy noha a Hajógyár, és különösen is a látványos daruk szerves részei mind a városnak, mind a történelemnek, mind a Solidarnoscnak, mind a turisztikai marketingnak, ennek ellenére egyetlen képeslapon sem szerepelnek. Hogy ezt hogy oldották meg, napokig keresték a megfelelő szöget vagy kifotosoppolták, én nem tudom, de tény. Nincs darus képeslap forgalomban, pedig volt időm végigjárni a folyópart összes árusát. Nekem pedig daru kellett, És mivel a kiállítás shopjában árultak egy féle darus szatyrot, és aznap reggel derült ki, hogy általam ismeretlen oknál fogva a szállásom 36 zlotyval olcsóbb, mint amire számítottam, megvettem, legalább arra se volt gond tovább (már a plusz pénzre.)

Ez itt a régebbi kiállítás előtti tank és molinó.
CAM00364.jpgCAM00363.jpg

Ez itt a híres bejáratnál látható emlékmű meg tér meg minden:
CAM00365.jpgCAM00369.jpgCAM00370.jpg

Kiállítás:
CAM00384.jpgCAM00385.jpgCAM00390.jpg

Van az a híres New York-i kép (ff), amikor munkások ülnek a gerendán irritáló magasságban, ez arra emlékeztetett:
CAM00388.jpg

Ezek eredetiek, elméláztam előttük:

CAM00387.jpg CAM00395.jpg

Namost az a helyzet, hogy amikor megint, akkor harmadjára visszamentem, és tényleg nem csak azért, mert volt wifi meg vécé, akkor valami nagy konferencia kezdődött éppen. Most nyomozom, hogy milyen. Ami tény, hogy idősebb emberek érkeztek, a férfiak kockás inget hordtak a zakóhoz, a nők pedig úgy néztek ki mint a Lendvai Ildikó illetve régebben a Dávid Ibolya. Kortárs hajógyári munkásokra gyanakszom. Olyan is volt, aki a fiát is hozta (ugyanolyan volt az arcszerkezete, nem lehetett letagadni). Szóval a kiállítást nem zárták be ugyan, de rajtam kívül nem volt látogató. Én is hezitáltam, először azt kérdeztem, kaphatok-e egy kávét a körülmények ellenére, és kaphattam. Így aztán beültem a büfébe, ahol én voltam, meg a zakós emberek és a kosztümös nők. Nagyon jól szórakoztam, egy kicsit néztek is, én mondtam, hogy hello :) Ők is mondták, hogy hello, és hogy érdekelt-e vagyok politikailag. Mondtam, hogy a lengyel mozgalomban ugyan nem, máskülönben de. Kaptam jelvényt :) Mondták, az ülés abban a teremben lesz, ahol a S. ülések, ha érdekel, menjek be. Kicsit bementem, de hát nem beszélek lengyelül. szóval..... inkább visszatértem a büfébe, mintha rockkoncert.

Erről szólnak a képek, amásodikon az én ridikülöm, az én kávém:

CAM00688.jpgCAM00687.jpg

Még azt szeretném megosztani, hogy akkoriban nagyon sok híreség, elsősorban lengyel származásúak, de nem csak (pl. Jane Fonda) nyilvánított véleményt jelvénnyel. Én Nastassja Kinskit választottam:

94DC8A9ABE2783FD2BD7495C82A6B205.jpg

Posted by illaberec 10:02

Email this entryFacebookStumbleUpon

Table of contents

Be the first to comment on this entry.

This blog requires you to be a logged in member of Travellerspoint to place comments.

Enter your Travellerspoint login details below

( What's this? )

If you aren't a member of Travellerspoint yet, you can join for free.

Join Travellerspoint