A Travellerspoint blog

A tenger

Szeretném itt megosztani két kedvenc idézetemet:
1. "Teli szájjal nem beszélünk a tengerről." (Kortárs portugál drámák)
2. "A levegő, a víz, a nap, ó ezek!" (Bródy Sándor)

Nem mintha hinnék benne, de csúnyán felborult a 4 elem egyensúlya az életemben mostanában. Víz például errefelé sose volt, Kőbányán, de ami földet a villamosépítés idehordott, az döbbenetes. Levegő nulla. Villamosépítésmentes években is elő szokott jönni az igényem az egyensúlyra, úm. tenger, de idén ez mindent felülmúlt. Egyszerűen nem voltam egyben miatta, még sírtam is, és többször elvitt a férjem a Velencei tóra meg minden, mert kezelhetetlen voltam. Ezért Gdanskba érkezve, és letudva a sürgető Hajógyár-látogatást a kötelező bemászással a következő napjaim hívószava a tenger volt. Nem, nem az eső.

Például a második nap is ezzel indult, ezzel ébredtem (tenger, 800 méter), ezzel álmodtam, ésatöbbi. Ó, vágytam a tengert.
Szerencsére tényleg 10 percnyire volt a máskülönben kifogástalan szövetkezeti üdülőbeli szobámtól.
Kis betoldás.
Ez volt eddig a kategóriájában a legmenőbb szállásom. Igaz, most pénzt áldoztam rá, mondván, hogy egész évben dolgoztam, mint a güzü, csak kifizetek már 3 nap szállást. De azért vigyáztam, hogy politikailag korrekt legyen, így jutottam a szövetkezeti (szakszervezeti) üdülőbe. Ahol jó volt, és nem csak a szénáspadlásokhoz és a lucernás sufnihoz viszonyítva, hanem objektívan!

Szóval abban a napban pontosan 15 perc volt délelőtt, amikor a homokos parton még napszemüveges meleg volt. Olyan szerencsés vagyok, hogy abban a 15 percben ott voltam, levettem a harisnyanadrágot, a cipőt, és meztelen lábszárral, szoknyában ültem a homokban csendben, na jó nem, igazából Led Zeppelin ment a fülemben 11-esen, és próbáltam nem venni tudomást a sötétkék, majdnem fekete fellegekről.
Mindenki más is ezt csinálta, tényleg, gyerekkel is. Itt például még nem látszik, és a másodikon sem, pedig akkor már jött a dolog, ehhez csak el kellett fordulni 45 fokban, hogy ne lássuk. Sokan így tettek!
CAM00482.jpgCAM00478.jpg
Aztán később lezúdult EZ:
CAM00483.jpg, CAM00479.jpg
megkaptam, de várható volt.

Szóval, egy padnál káromkodva visszahúzva püspöklila harisnyanadrágomat és átkozva a reggeli átbaszós bárányfelhőket, amik miatt nem vittem strandkorlátkék esőkabátot (ezt a hibát többé nem követtem el szikrázó napsütésben sem), elindultam felfedezni a tengerpart egy másik részét, amely világítótornyot is tartalmaz. Gyalog mentem, nem vagyok puhány!

Ott található például Gdansk város máskülönben az útikönyvek szerint forgalmas kompállomása, ahonnan komp jár Stockholmba. Ez volt VÉGRE az a rész, amikor menetrendszerűen rájöttem, hogy utazni kurva könnyű és jó, csak el kell kezdeni. Meg is kávéztam a forgalmas állomáson :) -->

CAM00489.jpg

Utána megnéztem a világítótornyot és a halászokkal is összeismerkedtem, vagyis megengedték, hogy bedobjak egy zsinórt. Komi, nem vicz. De én utazás közben ilyen szimpi vagyok különben valami miatt, tényleg.

CAM00496.jpgCAM00501.jpg

És az érdeklődőknek egy kép arról a sapkáról, amit még Madridban vettünk a leborotvált fejű férjemnek az esőben, kétszáz éve, ő nem hordta, de én imádtam, azóta megvolt, ÉS MOST ÉN ELHAGYTAM!!!! Nagyon sírtam, haza is telefonáltam, de a férjem azt mondta, nem érdekli, csak élvezzem az utazást, az csak egy sapka, majd veszünk másikat. uTOLJÁRA LÁTHATÓ!

CAM00497.jpg

Posted by illaberec 12:26

Email this entryFacebookStumbleUpon

Table of contents

Comments

Oh, sajnalom a sapkad! Egy okkal tobb visszamenni Madridba.
A tengerpartos kepek meg pont olyanok mint Del-Floridaban (nem itt, itt feher a homok, ami valojaban kagylopor), a felhok is stimmelnek!

by Zizzer

This blog requires you to be a logged in member of Travellerspoint to place comments.

Enter your Travellerspoint login details below

( What's this? )

If you aren't a member of Travellerspoint yet, you can join for free.

Join Travellerspoint